Siemens SIMATIC OP7 operátorpanel általános kezelési leírás




Az operátorpanel (továbbiakban OP) feladata az, hogy kapcsolatot biztosítson a berendezést vezérlő programot futtató PLC és a gépet kezelő ember között. Más szóval az OP lehetővé tesz bizonyos beállításokat, szöveges információkat közöl a berendezés állapotáról, feljegyzi a bekövetkezett hibákat, amiket később bizonyos korlátok között vissza lehet keresni, stb.
Az OP7 egy gombokkal ellátott szöveges LCD kijelzős készülék, mely közvetlen kommunikációs kapcsolatban áll a vezérléssel (MPI vagy DP).
Az OP saját belső rendszerprogramja biztosít bizonyos alapszolgáltatásokat. Maga a konkrét alkalmazás ezekre az alapokra épül rá. Ezért bármilyen berendezés van ellátva ilyen kezelő egységgel, bizonyos funkciók mindig azonos módon működnek:
·         A belső óra kezelése és kijelzése
·         Max. 9 szintű jelszavas jogosultsági rendszer kezelése (bizonyos funkciókhoz csak jelszó ismeretében lehet hozzáférni)
·         Számok bevitele
·         Számok kijelzése
·         Választás felsorolásszerű lehetőségek közül
·         A vezérlés belső állapotához rendelt szöveges üzenetek megjelenítése
·         Közvetlenül hozzárendelhető funkció az F1-F4, K1-K4 gombokhoz
·         HELP magyarázó szöveg megjelenítése a HELP gombbal
·         Hibaállapot kezelés, hibaüzenetek megjelenítése
·         Eseménykezelés
·         Hibák és események naplózása, listázása, nyomtatása

Természetesen azt, hogy a kijelzőn megjelenő információk pontosan mik és azokat hogyan kell értelmezni, már a konkrét alkalmazás dönti el. Tehát az OP konfigurálásától és a PLC programjától függ.
Ez a leírás csak azokat az általános érvényű működési sajátosságokat tárgyalja, amelyek az alkalmazástól teljesen függetlenek és minden OP7 kezelőpanelre ugyanúgy érvényesek.

Az OP7 „képernyő” alapú működése
A képernyő alapú működés azt jelenti, hogy a kijelzőn megjelenő információkat nem a PLC programja hozza létre amikor azok megjelennek, hanem előre meg vannak szerkesztve és az OP memóriájában vannak eltárolva (az összes képernyő a memóriában van aminek a megjelenítésére az OP az adott berendezés esetén képes).
Az előre eltárolt képeken vannak olyan elemek, amelyek változnak (beállított/mért érték, a gép helyzetére vagy állapotára vonatkozó szövegek, stb.).
Egy képernyő ún. bejegyzésekre (entry) van osztva. A kijelzőn egyszerre egy ilyen bejegyzés látható, az kitölti mind a 4x20 karakternyi területet. A bejegyzések között az OP le/fel nyíl gombjaival lehet váltogatni kb. úgy, mintha egymás alatt elhelyezett képek között mozgatnánk a kijelző által mutatott területet.
Pl. a funkcióválasztékot felsoroló menük sem férnek ki négy sorba (amennyi egy kijelzőterületen, azaz egy képernyő bejegyzésen maximum lehetséges), ezért a menü az első oldal alatt folytatódik egy másik, harmadik, n-edik képernyő bejegyzésen, ahova a le nyíllal lehet átlépni. Visszafele a fel nyíl lépteti a kijelzőt a bejegyzések között. Ez a mód nem csak a menüképekre érvényes, hanem minden egyes képre.
Nem minden alkalmazás használja ki azonban az egy képernyőhöz tartozó több bejegyzés lehetőségét. Ezeknél a le/fel nyíl hatástalan.

Az F1-F4 és K1-K4 nyomógombok
Ezeknek a nyomógomboknak a funkciója szabadon programozható. Hogy mit csinálnak, az alkalmazástól függ. A nyomógombokhoz hozzá lehet rendelni pl. képernyőváltást (ez a leggyakoribb). Ilyenkor a gomb megnyomása a kijelzőn megjelenít egy másik képet/képernyő bejegyzést.
A nyomógombokhoz rendelt funkció lehet lokális, azaz helyi érvényességű, amikor a  gomb csak azon a képernyőn és azon a képernyő bejegyzésen érvényes (a menüből való választás is ezt a lehetőséget használja ki), vagy lehet globális, azaz mindenhol érvényes. A globális érvényességű funkció mindig hatásos, a kijelző tartalmától függetlenül.
A nyomógombokhoz hozzárendelhető (szintén lokális vagy globális érvényességi körrel) a PLC egy belső változó bitje. Ezzel a nyomógomb olyanná válik mintha egy PLC bemenetre kötött nyomógomb lenne. Pl. amikor az OP gombjaival a berendezés részeit, hajtásait lehet mozgatni, a program általában ezt a lehetőséget használja ki.

Adatbevitel
Azokon a képernyőkön ahol számokat lehet beírni, a beviteli mezőn (a számon) egy fekete téglalap (kurzor) villog. Ez jelzi, hogy egy beviteli mező aktív. Ilyenkor a számbillentyűkkel azonnal meg lehet kezdeni az új érték beírását. Ha a beviteli mező módosítása jelszóvédett és a felhasználó nem azon a jelszószinten van (nincs bejelentkezve) akkor megjelenik egy üzenet, hogy a felhasználó jelszó szintje nem megfelelő, majd a jelszó bekérő képernyőn be lehet ütni a jelszót (ami egy számsorozat).
Ha egy beviteli mezőben módosítottuk az értéket, a bevitelt a zöld Enter billentyűvel kell érvényesíteni. A beírt érték csak az Enter megnyomásakor válik érvényessé. Az érvényesítés előtt az ESC gombbal vissza lehet lépni a módosítás előtti értékhez (pl. ha a beírást elrontottuk).
Ha az eredeti szám tört volt, a tizedespont eltűnik az első számjegy beírásakor. Ha a beírandó érték is tört szám, akkor a tizedes pontot újra be kell írni.
A szám teljes beviteléig (Enter) vagy a bevitel megszakításáig (ESC megnyomásáig) a nyilakkal a kurzor nem mozog, a kép nem váltható el, nem lehet átlépni másik bejegyzésre vagy képernyőre.

Fontos tehát, hogy egy szám beírását (hacsak meg nem gondoltuk magunkat) mindig az Enter gomb megnyomásával kell befejezni, hogy a beírt szám érvényesüljön!

Egy képernyő bejegyzésen több beviteli mező is lehet egymás mellett vagy egymás alatt. Ilyen képernyő bejegyzésen a le/fel nyíl nem a képernyő bejegyzések között vált, hanem a kurzort rakja át a következő/előző beviteli mezőre. Ilyenkor tehát a beviteli mezők között is a nyíl billentyűkkel lehet választani.
Ha a képernyő több bejegyzésből áll, akkor a következő vagy az előző bejegyzés akkor jelenik meg a kijelzőn, ha az utolsó beviteli mezőn nyomjuk meg a le nyíl gombot (vagy a legelsőn a fel nyilat).

Számokon kívül szöveges választékokból is lehet beállításokat módosítani. (pl. üzemmód beállítás).
Ez egy speciális beviteli mező, ahol nem számokat kell megadni, hanem előre meghatározott szövegek közül kell kiválasztani egyet. A választott szöveg reprezentálja a beállítást.
Az ilyen mezőn az állítható szövegen villog a kurzor. A módosításához meg kell nyomni a SHIFT billentyűt. Ekkor világítani kezd a SHIFT feliratú zöld jelzés. Ezután a le/fel nyilakkal a mező kínálta lehetőségek között lehet lépkedni körbe-körbe.

Érvényesítés előtt az előválasztott szöveg villog. Ekkor még nem került átállításra, az csak az Enter megnyomásakor történik meg. Enter megnyomása előtt az ESC billentyűvel még vissza lehet térni a módosítás előtti beállításhoz.


Üzenetkezelés
Az OP7 képes arra, hogy a vezérlő PLC-ben bizonyos bitek átbillenése esetén az adott bithez hozzárendelt üzenetet jelenítsen meg.
Az üzenetek kétfélék lehetnek: esemény üzenetek és hibaüzenetek.
Ha a PLC-ben egy hibaüzenetekhez rendelt bit aktív állapotba billen, akkor az OP7 azonnal megjeleníti a bithez rendelt szöveges hibaüzenetet a kijelzőn. A kijelzőn az üzenet szövege villog, és villogni kezd a kijelző melletti piros jelzés is.
A kijelzőn mindaddig villog a hibaüzenet, amíg azt a kezelő le nem nyugtázza (tudomásul nem veszi) a sárga ACK gomb megnyomásával. ACK megnyomása előtt az OP csak a HELP gombra reagál, a hiba nyugtázása előtt a kijelzőt nem lehet átváltani.

ACK megnyomása után visszajön a hiba bekövetkezése előtti aktív képernyő, vagy a következő hibaüzenet (ha van).
Az operátorpanel az esemény üzenet a hibajelzés üzenetéhez nagyon hasonló módon kezeli. Az a különbség, hogy az esemény üzenetet nem kell lenyugtázni és az üzenet nem "tolakszik" a kijelzőre amikor az esemény bekövetkezik. Az esemény és hibaüzenetek bekövetkezésének és megszűnésének időpontját az OP regisztrálja. Ez később visszanézhető.

Nyugtázás, több hiba egyszerre, aktív hibák megjelenítése
Ha a hiba nyugtázása után a hibajelzés még fennáll (azaz ha az üzenet megjelenését kiváltó esemény ill. bit még aktív), akkor a piros jelzés folyamatos fénnyel világít mindaddig, amíg minden hibajelzés meg nem szűnik.

Ha a hiba a hibajelzés nyugtázása előtt már megszűnt, akkor az ACK megnyomásakor a piros jelzés kialszik (ha másik hibajelzés közben nem aktív).
A hiba nyugtázásáig több hiba is bekövetkezett, akkor a kijelzőn az előző hibanyugtázás után legelőször bekövetkezett hibaüzenet villog. Az ACK megnyomásával az eltűnik és megjelenik az az üzenet amelyik az első után jelent meg, majd a harmadik, és így tovább, amíg minden új hibát le nem nyugtáztunk az ACK gombbal

Ha a hiba le lett nyugtázva, de a hibaüzenet kiváltó oka még fennáll (azaz a hibajelzés még aktív), akkor a kijelzőn nem a hibaüzenet, hanem a normál működéskor megszokott valamelyik kép látható, de világít a piros LED, ami jelzi, hogy aktív hiba van.

Hogy milyen hiba aktív azt az ESC gomb megnyomásával lehet megjeleníteni. Az ESC gomb először esetleg visszavisz az előző képre és csak utána a hibaüzenetekhez/eseményekhez.

A hibaüzenet ilyen módon történő megjelenítésekor az üzenet NEM VILLOG! Ebből látható, hogy ez egy jelenleg is aktív hiba, és nem egy a kijelzőn hagyott lenyugtázatlan jelzés. Ezért az ACK gomb ezt az üzenetet NEM tünteti el.

Az üzenet akkor tűnik el a kijelzőről ha belépünk valamelyik másik képernyőre (Enter), vagy az üzenet kiváltó oka megszűnik.

Ha egynél több hibajelzés aktív, akkor ezen a hibakijelző képernyőn a le/fel gombokkal lehet lapozni az üzenetek között. Legfelül a legkorábban bekövetkezett üzenet látható, legalul a legrégebben bekövetkezett üzenet.

Ha a hibajelzések mellett esemény üzenet is aktív, akkor az ESC gomb nem a hiba, hanem az esemény kijelzéséhez visz vissza. Ilyenkor a jobbra-balra gombokkal az esemény üzenetek között, a le-fel gombokkal, a hibaüzenetek között lehet lapozni. Balra legkorábbi, jobbra a legrégebbi esemény üzenet.

Fontos:
Egy hibajelzésnek két alapvető tulajdonsága lehet:
1.      A hibát kiváltó helyzet vagy esemény stabilan megmarad a kezelő megfelelő beavatkozásáig, azaz a hiba megszüntetéséig, kijavításáig (pl. motorvédő hiba, biztosíték lekapcsolás). Az ilyen hibajelzést az ACK nyugtázó gomb nem szünteti meg, a jelzés magától megszűnik a hiba kijavításával.
2.      A hibát kiváltó ok azonnal megszűnik a berendezés megállásakor. Mivel a hiba rendszerint maga is megállítja a berendezést, a hiba oka csak egy pillanatra áll fenn. (ilyen hiba pl. értékhatár túllépés, forgásfigyelő hiba, stb). Az ilyen hibajelzést a nyugtázó gomb megszünteti.

A hiba nyugtázó gomb NEM javítja meg a berendezést, NEM szünteti meg magát a hibát, csak a hibajelzést törli, a hiba jelzését szünteti meg.  A hiba nyugtázó gomb arra való, hogy a kezelő jelezze a berendezésnek, hogy a hibajelzést tudomásul vette.
 
Hiba és esemény napló
A hibajelzések bekövetkezésének, megszűnésének és nyugtázásának időpontját, valamint az események bekövetkezésnek és megszűnésnek időpontját az OP külön-külön regisztrálja. Ez később visszanézhető.
A hiba és eseménynapló megjelenítésekor a kijelzőn egyszerre két naplóbejegyzés látható.  A bejegyzések között a le=fel nyilakkal lehet lépkedni. Az utolsó bejegyzés alatt egy „----------------„ sor látható.
Az OP csak véges számú bejegyzés tárolását teszi lehetővé. Ezért ha a tároló megtelik és újabb üzenet érkezik, akkor a legrégebbi bejegyzés a lista végéről törlődik.
A naplók elérhetőségének módja attól függ, hogy az OP programozója hogyan biztosította ezt, tehát gépenként eltérő lehet. Általában a menürendszeren keresztül elérhető ez a funkció. A napló megjelenési formája már minden OP7 esetében teljesen azonos

A hibanapló:

1: A hibacsoport :
A hibajelzések csoportosíthatóak maximum 4 csoportba (pl. fontosságuk vagy a vezérelt gép részegységeivel való kapcsolatuk szerint). A csoportosítás jelentősége az, hogy az OP lehetőséget biztosít a hibacsoportok kívülről (PLC-ből) egyszerre történő nyugtázásra. Ezt a lehetőséget ritkán használják ki. Ilyenkor az összes hibajelzés ugyanabba (általában 00) csoportba tartozik.
2: A hibaüzenet száma:
Az üzenet száma jelöli, hogy a naplóbejegyzés melyik üzenetre vonatkozik. Mivel az üzenet szövege itt nem fér el, csak egy számmal hivatkozik rá. A hiba azonosításához tehát szükség van egy listára, ami felsorolja az összes üzenet szövegét és a hozzá tartozó számot. Ez minden egyes gépnél más és más.
3: J, M, E jelzések
A hibaüzenet száma után egy J, M, vagy E betűjelzés látható. Ez jelzi, hogy a naplóbejegyzés adott számú hibája, amire a dátum vonatkozik ekkor érkezett (J), ekkor lett elfogadva (E), vagy ekkor szűnt meg (M).
J = Jött
M = Ment
E = Elfogadva (nyugtázva)  
4: Dátum és idő
A dátum formája: nap.hónap.év óra:perc:másodperc
A bejegyzés időpontja másodperc pontossággal.
A naplóban lévő bejegyzések sorrendje konfigurálható (azaz megváltoztatható), de jellemző beállítás, hogy a legutóbbi bejegyzés van a lista tetején.

Az esemény napló:


A hibanaplóhoz képest annyi a különbség, hogy az események nem csoportosíthatók, ezért nincs csoportjelzés, és az eseményeket nem kell nyugtázni, így a napló nem tartalmaz nyugtázásra (E) vonatkozó bejegyzést.
Az események azonosításhoz szintén szükséges egy lista ami tartalmazza hogy melyik számú esemény mit jelent. Ez szintén az alkalmazástól függ.
1: Az üzenet azonosítószáma
2: A bejegyzés oka (üzenet jott vagy ment. J=Jött, M=Ment)
4: A bejegyzés időpontja (dátum és idő)

Segítő szöveg (Help)
Az OP rendelkezik a felhasználót segítő szöveg megjelenítésének funkciójával.
A kijelzőn látható minden állapothoz hozzárendelhető egy magyarázó szöveg, ami célszerűen arról szól amihez hozzá lett rendelve. Programozáskor azonban ezt a lehetőséget nem mindig használják ki.
Ha a kijelzőn éppen látható funkcióhoz van hozzárendelt magyarázó szöveg, akkor világít az OP zöld színű HELP jelzése. Ilyenkor a HELP gomb megnyomására megjelenik a magyarázat. Ha nincs magyarázat (a HELP jelzés nem világít) akkor a HELP gomb megnyomása a következő üzenetet jeleníti meg:



A zöld HELP jelzés mindig azt mutatja, hogy a kijelzőn éppen látható funkcióhoz tartozik-e magyarázó szöveg. Előfordulhat, hogy bizonyos képernyő bejegyzésekhez tartozik szöveg, másokhoz meg nem. A HELP jelzés ennek megfelelően világít, vagy nem világít ahogy a képernyők és bejegyzések között a használat során váltogatunk.
Azokon a képernyőkön ahol beviteli mező is van (számot lehet megadni vagy listaválasztás funkció), ezekhez a mezőkhöz külön magyarázó szöveg tartozhat. Ha a képernyő bejegyzésnek és a benne lévő beviteli mezőnek is van információs szövege, akkor a HELP gomb először annak a beviteli mezőnek az információs szövegét jeleníti meg, amelyiken a téglalap (kurzor) villog. Ha HELP gombot ismét megnyomjuk (amikor a beviteli mező help szövege látható), akkor megjelenik a képernyő bejegyzés információs szövege. A HELP újabb megnyomása ismét a beviteli mező szövegét hozza vissza.

Az információs szöveg rendszerint hosszabb mint amennyi egyszerre elfér a kijelzőn, ezért a szöveg a le/fel nyilakkal gördíthető. Az információs kép az ESC gombbal hagyható el.

Jelszó és jogosultsági szintek
Az OP7 9 jogosultsági szint kezelésére képes. A gyakorlatban egy vagy két szint kihasználása a leggyakoribb.
Az OP mindig valamilyen jogosultsági szinten van, ami alapesetben a nullás szint. Nullás jogosultsági szinten csak a jelszóval nem védett funkciókat lehet használni.
Beviteli mezők, képernyő bejegyzések és nyomógombhoz rendelt funkciók jelszóval védhetők. Ha a kezelő egy jelszóval védett funkciót akar végrehajtani úgy, hogy a nullás jogosultsági szinten van, akkor egy figyelmeztető üzenet jelenik meg, hogy nem elégséges a jogosultsági szint, majd a jelszó bekérő kép jön elő, ahol a kezelő bejelentkezhet egy érvényes jelszó (számsorozat) beírásával.
Ha a kezelő hibás kódot üt be, akkor az OP egy figyelmeztető üzenettel ezt közli és visszalép a nullás jogosultsági szintre (ha eddig nem az volt aktív). A jelszó bekérő kép elhagyható a jelszó beírása nélkül is, az ESC gombbal.

Ha a kezelő sikeresen bejelentkezett, az OP a beírt érvényes jelszóhoz rendelt jogosultsági szintre lép. Ezután az aktuális jogosultsági szinthez és az összes alacsonyabb jogosultsági szinthez kötött minden funkciót szabadon használhat és elérhet.
Ha egy előre beállított ideig (alapból ez 10 perc) nem nyomnak meg gombot, akkor az OP automatikusan visszalép nullás jogosultsági szintre.
Egy jogosultsági szinthez egyszerre több jelszó is tartozhat. Azaz több kezelő is rendelkezhet azonos szinttel anélkül, hogy ismernék egymás jelszavait.
 
A jogosultsági szintek egymás fölött állnak, a magasabb szinten bejelentkezett felhasználó az össze alacsonyabb szinttel védett funkciót is elérheti.
Pl. a 6-os jogosultsági szinttel bejelentkezve elérhetők a 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6-os szinttel védett funkciók, de nem érhetők el a magasabb szinthez kötött funkciók (7-9).

Áttekintés



  1. F1-F4, K1-K4 funkciógombok A menüben és képernyők között történő navigálásra, beállítások elvégzésére
  2. Numerikus billentyűk a számok beírásához
  3. SHIFT billentyű a szöveges választéklistából való választáshoz (SHIFT után nyilak használatával)
  4. HELP gomb az információs szöveg megjelenítéséhez (ha van információs szöveg, azt a világító zöld HELP jelzés mutatja (9))
  5. ENTER gomb a beírt számok vagy a jelszó és a választékból való választás érvényesítésére
  6. ACK gomb a hibaüzenetek nyugtázásához
  7. ESC gomb a szám és választéklistás beviteli mezők elhagyásához, az előző képernyőre való visszalépéshez és a fennálló eseményeket és hibákat mutató képernyő eléréséhez
  8. SHIFT jelzés (zöld).
    Világít ha az OP SHIFT állapotban van, aza a SHIFT egyszeri lenyomása után a SHIFT következő lenyomásáig világít. Ha a jelzés világít, akkor a választéklistából való választásnál a le/fel nyilak funkcióját átváltja a beviteli mező léptetésére (választás a lista elemei között). Lásd aszöveg Adatbevitel c. részét
  9. HELP jelzés (zöld)
    Jelzi ha a kijelzőn látható funkcióhoz van információs szöveg. HA van, a jelzés világít, az információs szöveget a HELP gomb megnyomásával lehet elérni
  10. ALARM jelzés (piros) Hibajelzés.
    Ha a kijelző egy bekövetkezett hiba miatt a villogó hibaüzenetet mutatja, akkor ez a jelzés is villog. Ha  hibát az ACK gombbal a kezelő korábban már lenyugtázta, a piros jelzés folyamatos fénnyel addig világít, amíg a hiba meg nem szűnik
   
Összefoglaló az OP7 hibajelzésekről:
 
Ha a kijelzőn egy hibaüzenet szövege villog és villog a (10-es) piros jelzés is, akkor:
Az ACK gombbal (6) a jelzés nyugtázható. Ha van másik üzenet, akkor az kezd villogni a nyugtázás után, ami szintén nyugtázható. Mindaddig amíg a  nyugtázatlan hibaüzenetek el nem fogynak.
 
A villogó üzenet nem feltétlenül jelenti azt, hogy az üzenetet kiváltó ok még fennáll. Az üzenet addig villog a kijelzőn amíg azt le nem nyugtázzák, és nem addig amíg a hiba fennál (ez kizárólag a villogó üzenetekre vonatkozik).
Ha pl. vészleállítás történik, majd a berendezést újra elindítják, de nem nyugtázzák le a vészleállítás tényét közlő üzenetet, akkor működő berendezés mellett is látható a kijelzőn a korábbi leállításkor megjelent üzenet, ami szerint vészleállítás történt!
Ha közben újabb üzenet érkezik, az csak az előző lenyugtázása után jelenik meg a kijelzőn. Az üzenetek tehát a beérkezés sorrendjében jelennek meg egymás után nyugtázáskor.
 
Ha az összes üzenetet lenyugtáztuk az ACK gombbal, és a piros jelzés folyamatosan világít, akkor még van fennálló hiba. Ha nincs piros jelzés, akkor nincs fennálló hiba.
Ha a 10-es piros jelzés folyamatosan világít, de a kijelző nem a hibaüzenet látható és meg akarjuk tudni milyen hiba aktív, akkor az ESC (7) gombbal vissza kell lépkedni addig, amíg az ESC megnyomása hatásos (addig kell nyomkodni amíg a kijelző képe változik). Ekkor a le és fel nyilakkal egymás után végignézhetjük a fennálló hibák listáját. A lista végét egy --------- karaktersorozat jelzi. Amikor a kijelzőn a fennálló hibák valamelyikének megfelelő üzenet látható, az üzenet azonnal eltűnik ha az üzenethez tartozó hibaállapot megszűnik. Ez a kijelzési mód tehát a pillanatnyi helyzetet mutatja.
 
Figyelem!
Ha egy hibajelzést nem nyugtáznak le, akkor a villogó jelzés a kijelzőn marad (pl. vészleállítás után)!

Ha a berendezés később ismét leáll, de egy másik hiba miatt, és a kezelő a kijelzőről akarja megtudni a leállás okát, akkor ott a korábbi hibát (pl. vészleállítást) közlő üzenetet találja és nem azt az üzenetet amelyik a pillanatnyi leállás okát mutatja. Ez megtévesztő lehet!
 
Szirty